A BME 2024. március 25-i ismeretterjesztő előadásának témája a jegybankpénz-kutatások terén megvalósuló MNB-BME együttműködés, valamint a pénz jelene és jövője volt.

A BME 2023 nyarán előadássorozatot indított, amelyben egy-egy tudományterületről tartanak ismeretterjesztő előadást a szakterület műegyetemi kutatói. A 2023 májusi, Egy délután a ChatGPT-ről, valamint a 2023 decemberi Egy délután a háztartások energetikájáról című előadást is többszáz fős közönség követte a Műegyetemen. A sorozat március 25-i ismeretterjesztő előadása „A jövő pénze, a pénz jövője - Egy délután a Műegyetem és a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel” a BME és a Magyar Nemzeti Bank „Digitális Műhelyéhez” kapcsolódott.

Az előadás felvétele itt nézhető meg a BME Youtube csatornáján.

Az ismereterjesztő est házigazdája Nemeslaki András, egyetemi tanár, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezetője volt, aki felelevenítette a két intézmény között 2019-ben létrejött együttműködési megállapodással kezdődött kutatási és tehetséggondozási program eddigi történetét. Az est előadásai a pénzügyi digitalizáció kutatásának technológiai és gazdasági kérdéseit járták körbe, különös tekintettel a digitális jegybankpénzre (angolul Central Bank Digital Currency, CBDC).

Az első előadó Levendovszky János, egyetemi tanár, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettes volt. Levendovszky János a Pénzügyi digitalizáció – kutatás, fejlesztés és innováció a Műegyetem és MNB együttműködésében című előadásában mutatott rá, hogy a Műegyetem milyen szerepet tölt be a tudásalapú ökoszisztémák kialakításában és működtetésében. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia már a pénzügyek több területén kopogtat: a digitális pénz, a digitális jegybank pénz sok ember számára jelent kaput a pénzügyi vérkeringéshez közvetítők nélkül. A BME szerepéről szólva elmondta, hogy a Műegyetem mely területeken vesz részt az MNB-vel közösen az innovatív pénzügyi szolgáltatások érdekében folyó kutatásokban. A blokkláncok mellett a rektorhelyettes vázolta a mesterséges intelligencia (MI) szerepét a tőzsdei kereskedésben is, mennyiben segíti az MI az algoritmikus kereskedést és hogyan képes optimalizálni a befektetési portfoliókat.  Végezetül utalt arra, hogy az algoritmikus kereskedés olyan, mint a fegyverkezési hajsza, megnyerni ugyan nem lehet, de aki kimarad belőle az lemarad. Végül az elhangzottakat a közösségi tudomány kontextusába emelve megemlítette, hogy a közösségi tudomány a tudás átadásával elősegítheti az egyetértés és az együttműködő viselkedés kialakítását, amely a nagy társadalmi kihívások (pl. fenntarthatóság, mesterséges intelligencia és digitális pénzügyek) sikeres kezeléséhez szükségesek. 

Szombati Anikó, az MNB digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója prezentációja elején vázolta a pénzügyi szolgáltatások jövőjének három azonosítható fő trendjét és ezek főbb jellemzőit: a hatékonyabb digitalizált bankrendszert, a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokat, valamint a digitális jegybankpénz megjelenését. A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségeit világszerte vizsgálják, Kína már a folyamatosan bővülő tesztelésnél tart, az Európai Központi Bank 2023 októberében lépett az előkészítő szakaszba. A Magyar Nemzeti Bank 2021 júliusában publikálta átfogó CBDC tematikájú tanulmánykötetét. Szombati Anikó röviden vázolta a CBDC keretrendszerek tervezésének döntési lépcsőit. Az előadás során konkrét, az MNB által indított pilot projekteket mutatott be. Az MNB Diákszéf mobilalkalmazása az EU első lakossági CBDC pilot projektje, amelyben a felhasználók valódi pénzt használhatnak. Kiemelte, hogy a jövő igényeire való felkészüléshez fontosak a különböző megoldásokat tesztelő projektek. Szombati Anikó előadása végén röviden bemutatta az MNB-BME közös csapatának a Rosalind CBDC Techsprint verseny döntőjébe jutott fejlesztéseit is, melyek részleteit a következő előadók ismertették.

A rendezvény ezt követően a BME VIK kutatóinak előadásaival folytatódott. Magyar Gábor a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének címzetes egyetemi tanára bevezetőjében összefoglalóan ismertette a MNB-BME közös projekteket, majd Kocsis Imre, docens, a BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT) blockchain laborjának vezetője a BME-MNB közös projektcsapatának valós idejű, blokklánc alapú energiaár-támogatási és megtakarítás-ösztönző demonstrátor implementációját mutatta be. Megoldásuk egyik fontos eleme, hogy a szolgáltató nem látja, hogy az ügyfele igénybe vesz-e állami támogatást. Kocsis Imre prezentációja végén beszélt a témához kapcsolódóan jelenleg is folyó kutatásokról, melyek fókuszában egyrészt az ügyfelek által, az érzékeny személyes adatokat elfedve, de bizonyíthatóan helyesen számítható – úgynevezett "önkiértékelésű" – támogatási eljárásrendek, másrészt a valós idejű szektorális elemzések kihívásai állnak.

A „CBCD 4 keréken” alkalmazási esetet Gönczy László, a BME VIK MIT egyetemi docense mutatta be. Az MNB-vel közös csapatuk javaslata egy blokklánc alapú, valós példára épülő autólízing megoldás volt, amelyben automatizálják és így egyszerűsítik a lízingbe vétel folyamatát, közben érvényesítik a környezeti szempontokat is a digitális jegybankpénzben végzett, célzott támogatások valós idejű kifizetésével. A teljes járműlízing üzleti folyamat blokklánc okosszerződésekre alapozva elvégezhető a jármű kiválasztásától a szerződések, szükséges biztosítások megkötésén, esetleges hitelfelvételen, sőt állami támogatás (például elektromos autóra történő) igénybevételén keresztül a folyamat auditálásáig. A további kutatások célja a több szolgáltató bevonása az adatok bizalmasságát védő szabályrendszer alkalmazásával, a lízing folyamatok teljes életciklusának lefedése, valamint az így optimalizált pénzáramlás becslésének kidolgozása.

Varga Pál, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének (TMIT) tanszékvezető egyetemi docense új területre, az „Ipar 4.0-Blokk láncok és okos szerződések” témakörbe kalauzolta a hallgatóságot. A fejlesztés célja a vállalatok közötti sokféle okosszerződés és a CBDC összekötése volt, egyféle interfész kialakításával. Az innováció fizikai megvalósulását előtérbe helyező előadás végén a nézők egy gumikacsa-gyártó futószalag működését bemutató videóban megnézhették, hogyan kapcsolódik össze a digitális pénz az Ipar 4.0 technológiával.

A nézők érdeklődése és kíváncsisága a rendezvény végéig kitartott, a kérdések túlnyomó többségét az MNB ügyvezető igazgatójához, Szombati Anikóhoz címezték a nézők. A gépi tanulástól a gépi felejtésig, a   kereskedelmi bankok és a jegybank jövőbeli kapcsolatáig számos kérdést tettek fel a jelenlévők.

Tudományos ismeretterjesztő eseményre áprilisban is várja a Műegyetem az érdeklődőket. A mesterséges intelligencia és a felsőoktatás kapcsolatáról lesz szó az „Én egész népemet fogom…tanít a MI” című eseményen április 11-én 15 órától a BME I épület IB27-es termében (regisztráció itt).

KJ

Fotó: Geberle B.